Vasi legendák 2.
Markusovszky Lajos 1955-ben került az érdeklődés homlokterébe. Ekkor nevezték el róla Vas megye és Szombathely Város Kórházát, emlékkönyvet adtak ki róla, felavatták a szobrát és követendő példaként állították az egészségügyi dolgozók elé.
„Az 1848-49-es szabadságharc idején Kossuth Lajos ún. Muraközi hadserege hónapokon át Vas és Sopron megyékben táborozott. A Vas megyei Hegyfalu, Keményegerszeg és Nagygeresd községekben voltak a tábori kórházak, melyek parancsnoka egy rendkívül daliás nemzetőr őrnagy orvos volt. A betegek, sebesültek rajongtak az áldozatkész, nagyszerű orvosért. Nyájas modorával hamarosan megismerkedett a falvak lakosságával, mint orvos szívesen a segítségükre volt, gyönyörű sárga paripáján messze vidékre eljárt a polgári beteghez is. Megismerkedett a nemesi családokkal, szívesen látogatott el Keményegerszegre Kiss Gyuláékhoz, ahol a család szépséges fiatal leánya Kiss Zsuzsanna igen megtetszett az őrnagy orvosnak. Sokat sétálgattak a Répce folyó pompás ligeteiben, együtt vadászgattak és mire néhány hónap múlva kénytelen volt Görgey vezetésével elvonulni, már fájó szívvel és szerelmesen búcsúzott Kiss Zsuzsannától”.
A Pósa Lajos mesekönyveibe illő édes bús történetet Bence József , Vas megye orvos történésze, a „magyar orvostörténelem első kandidátusa” konstruálta és egyetlen szó sem igaz belőle. Kossuthnak sosem volt Muraközi hadserege, tábori kórháza, Répce menti táborozása és természetesen Markusovszky sem volt lovon járó háziorvos. A ‘story’ valóságtartalmát évtizedekig nem vizsgálta senki, így tudott kiteljesedni. Markusovszkyról, azóta sajnálatos módon lexikonokba is bekerültek ezek a valótlanságok. Keszei Szabolcs már több mint egy évtizede tételesen cáfolta. De hiába bizonyította, hogy soha nem volt márciusi ifjú, nem állt Petőfi mellett a múzeum lépcsőjén, nem volt katona, ezért nem lehetett Görgey törzsorvosa sem. Méltatóit a tények továbbra sem befolyásolják. Elég meghallgatni az ünnepségek aktuális szónokait.
Markusovszky Lajosról tudjuk, hogy ő a magyar orvostudomány egyik jeles képviselője, aki az orvosképzés korszerűsítője, a közegészségügyi tanszék és a kolozsvári egyetem orvosi karának alapítója, az iskola-egészségügy kidolgozója. Ő alapította az egészségügy szakmai orgánumát, az Orvosi Hetilapot. Kiemelkedő munkáját komoly tényező soha kétségbe nem vonta, kultuszát újabban mégis támadások érték.
Abbáziában (Opatija), 1893-ban bekövetkezett halálának helyszínén, tavaly nacionalista felhangú „mozgalom” indult. El akarják távolítani az emlékét megörökítő táblát, mivel szerintük Markusovszky nem magyar, hanem szlovák nemzetiségű volt.
Mások azt firtatják: valóban Vasegerszegen van e eltemetve? – hiszen síremlékét a kommunista időkben állították…
Markusovszky Lajos életműve önmagáért beszél. Világosan látszik, hogy legendákkal, valótlanságokkal, való „nagyszerűbbé tételét” az aktuálpolitika haszonlesőinek „köszönheti”.